Eldöntendő kérdés a *be* igével (jelen idő)

Már tudod: I am late, you are ready, he is here. A magyarban a kérdést csak a hanglejtés jelzi, a szórend marad (Kész vagy?). Az angolban ez nem elég: a be alakját az alany elé kell tenni. Más nem mozdul, semmi nem kerül bele.

A be alakja a csere után is az alanyhoz igazodik: am az I mellett, is a he, she, it mellett, are a you, we, they mellett. Az is és az are a kérdésben sem maradhat el, még akkor sem, ha a magyar harmadik személyben nem használ létigét (Ő tanár? → Is he a teacher?).

Ne kérdezz magyar módra, csak a hanglejtéssel: a You are ready? vagy a You're busy? nem kérdő mondat, csak egy kérdőjeles állítás. Mindig az igével kezdd: Are you ready? A rövid alakok (I'm, you're, he's) csak állításban állnak, kérdés sosem kezdődik velük.

A hanglejtés is más. A magyar eldöntendő kérdés az utolsó előtti szótagon felmegy, a végén leesik. Az angolban a hang a mondat végéig emelkedik: Are you ready? ↗

Válasz: ismételd meg az igét

Ez ismerős lesz: a magyar is szívesen ismétli az igét (Itt vagy? – Itt vagyok.). Az angolban a puszta yes vagy no nyersnek, sőt kicsit udvariatlannak hat, ezért a szokásos válasz megismétli az alanyt és a be igét.

A két oszlop nem tükörképe egymásnak, ezt jegyezd meg. Az igenlő válaszban az ige soha nem rövidül: Yes, I am, nem Yes, I'm. A tagadóban viszont általában igen: No, I'm not, No, he isn't.

Mindkét tagadó rövidítés, amelyet már tanultál, itt is jó: No, he isn't. és No, he's not. egyaránt helyes. Az I mellett csak egy alak van: No, I'm not.

1. Vedd az állítást: You are busy.
2. Cseréld meg az első két szót: Are you busy?
3. A végén vidd fel a hangot.
4. Felelj az alannyal és a be igével: Yes, I am. / No, I'm not.