Mit jelent valójában az A1, az A2 és a B1?

Honnan jönnek a betűk

A Közös Európai Referenciakeret, angol rövidítéssel CEFR, az a skála, amely a kurzusok, a nyelvvizsgák és az álláshirdetések betűi mögött áll. Az Európa Tanács adta ki 2001-ben, és a központi gondolata egyetlen mondat: a szint azt írja le, mire vagy képes a nyelvvel, nem azt, mit tanultál. Hat foka van: A1 és A2 az alapszintű nyelvhasználónak, B1 és B2 az önálló nyelvhasználónak, C1 és C2 a mesterszintű nyelvhasználónak.

Magyarországon ezek a betűk régóta a nyelvvizsgákon keresztül ismerősek. Az államilag elismert nyelvvizsgák a keretre épülnek: az alapfok B1, a középfok B2, a felsőfok C1. A középszintű érettségi nagyjából B1-et, az emelt szintű B2-t vár el, és a diplomához sokáig középfokú nyelvvizsga kellett. A szintek leírásai szándékosan konkrét feladatokról szólnak. Ez teszi őket hasznossá, és ez teszi őket könnyen felfújhatóvá is: egy kurzus bármit nevezhet A2-nek, senki sem ellenőrzi.

Mit jelent az egyes szint a gyakorlatban

A1. Be tudsz mutatkozni, egyszerű kérdéseket tudsz feltenni és megválaszolni arról, hol laksz és mivel foglalkozol, és megérted, ha valaki lassan és tagoltan beszél hozzád. Néhány bevett fordulattal elboldogulsz egy boltban vagy egy kávézóban. A mondatok egyszerűek, jelen idejűek, és mindegyik erőfeszítésbe kerül.

A2. Megbirkózol a hétköznapi helyzetekkel: utat kérdezel, vásárolsz, időpontot kérsz az orvosnál, elmondod, mit tervezel hétvégére. Egyszerűen le tudod írni a családodat, a munkádat és a múltadat, és kiveszed a lényegét egy hétköznapi beszélgetésnek, amelyet mások folytatnak. Van múlt és jövő idő, de az alakokon még gondolkodni kell.

B1. Elboldogulsz a legtöbb helyzetben, amely egy utazás vagy egy hosszabb ott-tartózkodás során előfordul. Megérted a lényegét annak, amit világosan mondanak ismerős témákról, el tudsz mesélni egy élményt, és meg tudod indokolni a véleményedet. Valódi beszélgetést tudsz folytatni, hibákkal, de anélkül, hogy a beszélgetőtársadnak sokat kellene lassítania. Ez az a szint, amelytől kezdve egy nyelv nemcsak átutazásra, hanem az ott éléshez is használható.

B2. Megérted egy összetett szöveg lényegét, és követed az anyanyelvűek egymás közötti beszélgetését, elvont vagy a szakterületedhez tartozó témákban is. Elég folyékonyan beszélsz ahhoz, hogy egy anyanyelvűvel való beszélgetés egyikőtöknek se legyen megerőltető. A hibák ritkábbak, és már nem okoznak félreértést.

C1 és C2. Rugalmas és hatékony nyelvhasználat a társasági életben, a tanulmányokban és a munkában; C2-n az anyanyelvihez közeli szint. A legtöbb tanulónak nincs rá szüksége, és a legtöbb kurzus nem vezet el idáig.

Mennyi idő egy-egy szint

Általában irányított tanulási órákban mérik: a tanórákban vagy a strukturált munkában, a nyelv iskolán kívüli használatát nem számítva. A vizsgaközpontok becslései egybecsengenek: nagyjából száz óra az A1-ig, újabb száz az A2-ig, aztán a lépcsőfokok megnyúlnak, körülbelül kétszáz további óra a B1-ig, és nagyjából ugyanennyi a B2-ig. A szintek nem egyenletes távolságra vannak egymástól; mindegyik nagyjából annyi időt kíván, mint az összes előző együtt.

Ezek a számok attól is függenek, milyen messze van egymástól a két nyelv. Egy német anyanyelvű gyorsabban ér el egy adott szintet angolul, mint egy magyar, mert az angol alapszókincse és mondatszerkezete az övéhez közel áll; a magyarnak szinte mindent a nulláról kell felépítenie. A becslések nem ígéretek, és azt feltételezik, hogy az órák a nyelv előállításával telnek, nem a nézegetésével.

Amikor egy szint fel van fújva

Egy szint akkor fújódik fel, amikor azért ítélik oda, amit láttál, és nem azért, amit elő tudsz állítani. Elvégezni egy A2-es kurzust annyit jelent, hogy láttad az A2 anyagát. Ez nem azt jelenti, hogy el tudod végezni az A2 feladatait, és ez a különbség magyarázza, miért nem tudja sok ember, akinek megvan a nyelvvizsgája, lefolytatni azt a beszélgetést, amelyet a papírja igazol.

Erről a magyar nyelvtanulók sokat tudnak mondani. Sokan célzottan a vizsgára készülnek, feladattípusokat gyakorolnak, és megszerzik a papírt, miközben a szövegértésük jóval erősebb, mint a beszédük. A megértés lehet B1-en, miközben a beszéd még A1-en áll, és a beszéd dönti el, hogy megértenek-e.

Egy szint valódi próbája az, hogy előállítod azt a nyelvet, amelyet leír, a semmiből, felkínált lehetőségek nélkül: az adott szint mondatait, azokkal az alakokkal és igeidőkkel, amelyeket megkövetel, normális tempóban.

Hogyan használja a kurzus a szinteket

A kurzus a CEFR-t követi. Minden szint leckék sora, minden lecke egy szabály a hozzá szükséges szavakkal, és egy szint csak azon a napon jelenik meg a kurzus oldalán, amikor a leckéi megjelennek, soha korábban. Pontosan azt tartalmazza, ami ott olvasható: a szabályokat, a szavakat és a mondatokat, amelyeket tanít.

Továbblépni rajta alkotással lehet. Minden lecke minden mondatát te magad írod le, és szóról szóra ellenőrizzük, minden szónak, alaknak és szabálynak pedig saját szintje van 1-től 7-ig, amely csak akkor emelkedik, ha az esedékesség napján helyesen állítod elő. Az, hogy „A2-nél tartok”, tehát nem azt jelenti, hogy megnyitottad az A2 leckéit. Azt jelenti, hogy az A1 és az A2 szavai és szabályai a tieid, ellenőrizve, mindegyik azon a szinten, amelyet a skála mutat róla, és ezt egyenként is megnézheted.

Ez lassabb út egy betű megszerzéséhez, mint sok más – és ez az egyetlen, amelyen a betű azt jelenti, amit a keretrendszer szerint jelentenie kell.