Módhatározók

A különbség ugyanaz, mint a magyarban: a melléknév egy főnevet ír le (óvatos sofőr), a határozószó azt, hogyan történik valami (óvatosan parkol). He is usually a careful driver. – melléknév, a sofőrről szól. She parked the car carefully. – határozószó, a parkolásról szól. A magyar -an/-en, -ul/-ül helyett az angolban a jel többnyire -ly: careful → carefully, slow → slowly, quiet → quietly.

Hogyan képezzük?

• Szabályos: a melléknévhez -ly kerül. The bus moves slowly in the snow.
• Mássalhangzó + -y végű melléknév: az -y helyére -ily kerül. The children talked noisily on the train. Ugyanígy: heavy → heavily, happy → happily.
• Rendhagyó: good → well, pont mint a jó → jól. A fast és a hard nem változik. Our new driver doesn't know the city well. The express train goes fast.

A gyors → gyorsan mintájára ne tegyél -ly-t a fast végére: fastly nincs. A hardly sem a hard határozói alakja, hanem azt jelenti: »alig«. Ha valaki keményen dolgozik: He works hard; ha a vonat gyorsan megy: The train goes fast.

Hová kerül a határozószó?

Itt tér el leginkább a magyartól. Magyarul a módhatározó szívesen áll az ige előtt (óvatosan vezet), és a szórend szabad. Az angolban a módhatározó az ige után áll, ha pedig az igének van tárgya, a tárgy után. Az ige és a tárgya közé soha nem kerülhet.

Ne vidd át a magyar szórendet: az »óvatosan leparkolta az autót« mintájára könnyű a határozószót az ige és a tárgy közé tenni. Az ige és a tárgya együtt marad, a határozószó mögéjük kerül. A be után viszont melléknév áll, ahogy a magyarban is (»a sofőr óvatos«): The driver is careful, nem carefully.